"Az én gyerekem. Azt csinálok vele, ami akarok!"
Az én gyerekem. Az én hasamban növekedett 9 hónapon keresztül: én voltam rosszul reggelente, én nem ihattam meg egy pohár bort sem, az én vesémen trambulinozott. Én szültem meg, én vajúdtam vele tizen-huszon órát. Én nem aludtam hónapokig. Én szoptattam éjjel-nappal. És különben is, az én gyerekem.
Tehát azt csinálok vele, amit jónak látok. Amit akarok, hiszen az én gyerekem.
Igény szerint szoptatom 2-3 éves koráig. Tápszerezem. Együtt alszunk. Külön szobája van. Hordozom. Baba kocsizunk. Ok! Tényleg a Te gyereked, és Te vagy az anyja. De a hozzátáplálás nem kedv kérdése, az nem játék!
Sokszor hallani, olvasni, hogy a legalapvetőbb hozzátáplálási "szabályokat" nem tartják be erre hivatkozással. Ja és, mert a nagy gyereknek sem lett semmi baja... de vajon ki tudja megmondani, hogy 10-20 év múlva nem-e ettől lesz gluténérzékeny vagy emiatt fáj a gyomra egy löttyintés tejtől is.
Ok, a Te gyereked. De biztos, hogy 2 hónaposan el kell kezdeni a hozzátáplálást? Bevezetés nélkül adni neki egyszerre 2-3 féle új gyümölcsöt? Pörköltet adni az 5 hónaposnak, jó zsírosat? Beletömni akkor is, ha kiköpi és elfordítja a fejét, netán sírva eszik?
Igen, a Te gyereked. És milyen gyereket szeretnél? Egészséges és jól evő gyereket, aki szeret enni mindenfélét? Vagy reszkírozod a cöliákiát és azt, hogy nem eszik csak 1-2 féle ételt felnőttként is?
A Te gyereked. Tápláld. Vigyázz rá!
Szeretnél hasznos tippeket, ötleteket. No meg hiteles (dietetikus által ellenőrzött) infókat kapni a babád hozzátáplálásárhoz?
Kattints ide és iratkozz fel hírlevelünkre!
Kövesd Babafalat Facebook oldalt is vagy csatlakozz a Hozzátáplálás kezdőknek FB csoporthoz!