Néha van úgy, hogy az ember gyermeke nem eszik. Jó esetben nem betegség miatt és nem is a fogzás tehet róla, csak épp nincs ideje. Játszik, felfedez, játszik, mamánál van és az olyan érdekes, vagy csak úgy.  

Ilyenkor jön a pánik: tuti beteg, utálja a főztöm és éhen fog halni! Pedig könnyen lehet, hogy tényleg csak "nem ér rá" enni (nekem mindkét gyereknek volt ilyen időszaka), de úgyis fog majd. Viszont a hozzátáplálás során lehetséges hosszabb kaja-sztrájk is: még most ismerkedik az ízekkel/ételekkel, lehet hogy kell egy kis cici-nyugi pár napig. Nem szabad ilyenkor erőltetni a dolgot! Úgyis pár nap vagy 1 hét múlva újra kész lesz belecsapni a lecsóba (akár szó szerint).

Erőltetni nem szabad és gaz elterelő trükkökhöz folyamodni sem! Sok helyen olvasni: "bekapcsoltam egy mesét neki és máris lehetett lapátolni a szájába". Ez egyáltalán nem jó húzás!

Rövidtávon sem, mert azt szeretnénk, hogy majdan önállóan egyen, és ha tömjük, mint a libát, akkor nem segítjük őt ebben. Hosszútávon meg nagyon káros lehet, mert ha egyszer bekapcsoltuk a mesét, könnyebben kapcsoljuk be máskor is. És egyszer csak eljut oda a gyerek, hogy nem tud csakis a tévé mellett enni. Ami lássuk be, szörnyű! Ne ássuk el a meghitt családi vacsora-beszélgetéseket, csak mert hirtelen jónak tűnik egy trükk!

Szeretnél hasznos tippeket, ötleteket. No meg hiteles (dietetikus által ellenőrzött) infókat kapni a babád hozzátáplálásárhoz?

Kattints ide és iratkozz fel hírlevelünkre!